Búcsúverseny
Gyógytornászi javallatra és a testem visszajelzéseire hallgatva eljött a pont, amikor be kell lássam: nem tesz jót nekem a futás. Viszont már nagyon vártam a ballószögi Nyakvágó futást, így hát ezt lőttem be afféle búcsúversenynek. Kívánni sem kívánhattam volna méltóbb helyszínt erre az alkalomra. A ballószögi tanyavilág hangulatos; a frissítő ponton, vagyis az egyik tanyán élő zenével vártak minket a népviseletbe öltözött nénik, bácsik; a terep kemény (nagyjából most szó szerint is, a nagy zuhénak hála, máskor azért igencsak süppedős az alföldi homok); a szervezés tökéletes a parkolástól a befutásig. Azt hiszem, az egyik legklasszabb verseny, ahol valaha jártam! A KERS-t, avagy az extra lendületet az a megtiszteltetés adta, hogy futóedzőnk, Szalóki Robi is indult a versenyen - persze ő nem a 7 kilométeren. :) Mindig tanul az ember, én most épp arra döbbentem rá, hogy rettenetesen zavarnak a szagok futás közben. 3 kilométer környékén a szembeszél tömény dögszagot ho