Isteni színjáték

Láttam már a Neretva vizét a nyári napfényben csillogni, a Dinári hegység tavasszal ébredező lejtőit, de le kell szögeznem, Bosznia ősszel a legszínesebb, és talán épp ezért ilyenkor a legszebb. Hogy Isten rajong a színekért, abban biztos vagyok, ezért kaptuk az évszakok játékos váltakozását tőle. 

A múltkor már mindent leírtam a boszniai szépségekről, amik egy blogbejegyzésben kényelmesen elférnek, úgyhogy most csak néhány hangulatképet hoztam emlékbe. 

Óriási pofonként ért, hogy borzasztóan alacsony a vízállás - pedig nyilván sejtettem, hogy ugyanaz lesz a helyzet, mint nálunk a Dunával. A Neretvában és ezáltal a Jablanica-tóban is jó pár méterrel lejjebb van a vízszint, mint márciusban volt, de a Buna forrása Blagajban és a Kravica-vízesés ugyancsak más, sokkal békésebb arcát mutatta most.

A Neretva türkizkék vize, felette az őszi, sárguló, barnuló, vörösödő lombok, meg-megtörve egy-egy fehér sziklával - nem lehet betelni a látvánnyal.

A dervisek tudták, hova kell elvonulni, hogy minél közelebb kerüljenek Allahhoz. Festeni sem lehetne tökéletesebb helyszínt ennek a kolostornak. Visszanézve szinte el sem hiszem, hogy ez nem egy beszkennelt képeslap, hanem a saját fotóm. 

Megtekintése minden korosztály számára erősen ajánlott legalább egyszer az életben!

Mostar most is megdolgozta a lelkem, megint úgy érzem, mintha egy müezzin énekelne a fejemben, persze nem imára hív, csak egy bosnyák kávéra. A szívem már indulna is...


Ha kedvet kaptatok Boszniához, töltsétek ott 2018 utolsó és 2019 első napját! Részletek a Kirándulások Olaszországba és Európa városaiba Facebook oldalon.


Köszönöm, Edina, hogy részese lehettem ennek az élménynek, Tominak és Beninek pedig hála és fejhajtás, hogy egyben hazahoztak minket.