Nosztalgia: A Varázsdobozban boroztunk - Lehullt a lepel a HRT új madridi bázisáról

Megjelent: 2012. május 22. - 19:50 - A5.hu

Talán nem túlzás azt mondani, hogy a HRT új bázisának bemutatóján megjelent sajtósok hada nagyobb volt, mint a csapat teljes személyzete, lelkesedésben és kitartásban azonban senki nem tudta felülmúlni a kis spanyol istállót, akik végre megállapodtak madridi főhadiszállásukon. A megnyitón az A5.hu is ott járt.


Megérkeztünk
Madrid déli részén, Usera körzetben járkálva egyre szaporodnak az ember körül a furcsa, narancssárga színű jelzőtáblák, amelyek Caja Mágica felirattal mind egy irányba, a HRT F1-es csapat új főhadiszállása felé mutatnak. Különös ez a gondos útbaigazítás, figyelembe véve, hogy a csapat első dolgozói csak alig két hónapja, március 26-án tették be lábukat először a létesítménybe. Persze minden sokkal érthetőbbé válik, amint kiderül, hogy a táblák még véletlenül sem Spanyolország első forma-1-es istállójához hivatottak eligazítani a látogatókat, sokkal inkább a 2009-ben megnyitott teniszstadionokhoz, amelyben immár négy éve rendezik meg a Madrid Open nevű, kék salakon lebonyolított bajnokságot.

A kinti teniszpályák, melyeket a kanális választ el a HRT-től

Készülnek...

A létesítmény köré tömörülők azonban most nem a tenisz miatt vannak itt, hanem a mellette jól megférő, a 165 000 négyzetméternyi összterületből 11 000-t birtokló HRT meghívására, akik sokadik ünnepélyes megnyitójukat ezúttal kizárólag a sajtó számára rendezték.

A környéken járva az ember nem is sejtené, hogy épp egy F1-es istálló főhadiszállása felé közeledik nagy léptekben: nincs az a tekintélyt parancsoló hűvösség, mint egy McLaren Technology Centre esetében, és az autóversenyzés illata sem érződik a levegőben, mint Maranellóban sétálgatva. A HRT bázisa látszólag csak egy olyan gyár az út mentén, mint bármelyik másik. A fehér kerítésen alig olvasható a halványszürke, a nap által egyébként is megvilágított „Caja Mágica” felirat, ami magyarra lefordítva Varázsdobozt jelent. A HRT logó pedig csak az épület bal oldalán, a bejárat felett díszeleg, hogy az út mellől még véletlenül se lehessen észrevenni. Az embernek óhatatlanul is az az érzése támad, hogy a Hispania Racing Team a saját országában ugyanolyan észrevétlen maradt, mint a versenypályán az elmúlt évek során.


Hogy mi ez a nagy felhajtás a HRT körül? Csak a szokásos, mondhatnánk, hiszen a spanyol istálló valamivel több mint két éves F1-ben töltött karrierje során éppen az ilyen pályán kívüli dolgokkal hívta fel magára leginkább a figyelmet. 2009-ben az istálló még Adrian Campos neve alatt futva kapta meg a rajtengedélyt a következő évre, azonban még az indulás előtt megvette tőle José Ramón Carabante, aki a tavalyi év közepén szintén túladott rajta, s a csapat így egy befektetési vállalat, a Thesan Capital felé hánykolódott tovább. Az új tulajdonosok azonban végre némi komolyságot is mutatva eltökélten igyekeznek egyesíteni az istállót, az eddiginél hangsúlyosabb spanyol motívumokkal ellátva azt.



A HRT irányítóközpontja már a kezdetek kezdetén is Madridban volt, a technikai bázisuk azonban Valencia közelében, ráadásul az autójukat 2010-ben még az olasz központú Dallara építette, az ideit pedig Németországban rakták össze. Ez a szétszórtság kellemetlen logisztikai akadályokat gördített az amúgy is rengeteg nehézséggel küzdő csapat elé. Most azonban egy újabb fejezet érkezett el az istálló történetében a szervezettség és az identitáskeresés útján: mindezen feladatokat egy helyre csoportosították, ide, a madridi központjukba, ahova igazából csak az első négy Európán kívüli futam után tudta mindenki kényelmesen befészkelni magát.

A sajtótájékoztató kezdetén a csapatfőnök, Luis Pérez-Sala köszöntötte az egybegyűlteket. „Elképesztően büszkék vagyunk, hogy végre mindenki számára kitárhatjuk a kapuinkat, megmutatva, mi is szolgál néhány hónapja a HRT otthonául. Jelenleg így fest, de folytatjuk a munkát, hogy a jövőben egy magas szintű sport- és technikai központtá váljon, és az összes segítséggel biztosan el is érjük ezt a célt” - mondta, majd türelmet és időt kért mind a sajtótól, mind a rajongóktól, és ígéretet tett arra, hogy egy napon majd büszkék lehetnek a HRT-re.

A csapatfőnök nyitóbeszéde
 Akik csodálkoztak, hogy a magyar WTCC csapat miért nem érdekel senkit a magyarokon kívül, annak talán némi megnyugvást szolgáltat a tény, hogy egy nemzeti istálló még a Forma-1-ben is szinte kizárólag a nemzeti sajtót vonzza - legalábbis amíg a mezőny végén kullognak. A hangulat ennek megfelelően a nagyjából százfős közönség ellenére is (amely máris nagyobb, mint a HRT teljes személyzete) családias volt.

A pilóták létszáma nem volt teljes a megnyitón. A rangidős, s a csapat arculatában fontos szerepet betöltő Pedro de la Rosa persze nem hiányozhatott, mellette pedig a fiatal tartalékversenyző, Dani Clos jópofizott az újságírókkal, míg a nemrég leigazolt kínai Ma Qing Hua láthatóan zavartan és elfeledve állt az egyik félreeső sarokban. Narain Karthikeyan egyéb elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen, de a lelkes spanyol médiát láthatóan nem aggasztotta az indiai hiánya.

Pedro de la Rosa (balra) és Dani Clos
 „Megtiszteltetés, hogy ezt a csapat számára fontos momentumot megoszthatjuk mindenkivel” - kezdte beszédét de la Rosa. - „Elégedettek vagyunk, mert elértük a céljainkat, amelyek közé tartozott az is, hogy a Caja Mágica által nyújtott modern feltételeket teremtsünk meg. Megcsináltuk, és jó úton haladunk, hogy megszilárduljon a csapat, s hogy magabiztosak és versenyképesek legyünk. Minden nappal egyre gyorsabbak tudunk lenni a Caja Mágica által. A feltételeink már adottak ahhoz, hogy az élmezőnyhöz tartozzunk. Megtettük az első lépést, de tudjuk, hogy vár ránk a következő, és annak érdekében fejlődünk, hogy vezető sport- és technikai központ legyünk.”

„Sokkal könnyebb lesz most, hogy mindannyian egy tető alatt vagyunk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy honnan érkeztünk, és az embereknek meg kell érteniük, hogy egy kis csapat vagyunk, hiszen a 75 fős személyzetünk azt jelenti, hogy alapvetően mindenki elutazik a versenyhétvégékre. Olyan csapatok ellen harcolunk, akiknek 600-nál is több emberük van, szóval ilyen helyzetből indulunk.”

A csapat arra épít, hogy a jövőben a tapasztaltabb generáció, valamint a feltörekvő fiatalok együttesen vigyék majd előre az istállót. Jelenleg még két rutinosabb versenyzővel állnak rajthoz, ám de la Rosa szerint ez az ideális párosítás az építkezés folyamatában.

„Narain és én megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkezünk, ez a maximum szint, amit egy alakulat elérhet a versenyzői által. Nem lehetne ettől rutinosabb párost kiállítani” - válaszolta az A5.hu kérdésére.

Egészen érdekes gasztrocsodákkal tömték az újságírókat - nem bántuk
Az eseményen felszólalt még a Spanyol Autosport Szövetség elnöke és az FIA alelnöke, Carlos Gracia, de támogatásáról biztosította a csapatot Madrid polgármesterasszonya, Ana Botella is, aki kiemelte, az egész nemzet számára fontos, hogy az ország immár nem csak egy kétszeres világbajnokkal - Fernando Alonsóval - rendelkezik a királykategóriában, hanem hazai csapatot is delegál az autósportok csúcsára.

A polgármesterasszony hatásvadász PR szövege közben a Manzanares folyó által kettészelt udvarra kipillantva elénk tárul a létesítmény festői környezete, amelyet még a főépület mellett zajló néhány kisebb építkezés látványa sem rombol le. A HRT, akárcsak autói hadi rendbe állításával, a bázis felépítésével és berendezésével is a határidők szélén táncolt, de végül ezt a feladatot is sikerrel abszolválták. „Először csak a padló volt, semmi más. Két hét alatt húztunk fel minden részt. Az az igazság, hogy elég összetett feladat volt, de az eredményt elnézve megérte” - mondta az építkezések egyik vezetője.

Sajnos a képen látható száraz spanyol bor klasszisokkal jobb volt, mint a csapat forma-1-es összteljesítménye
A rengeteg látogató és a nagy forgolódás ellenére nem csak kint, hanem bent sem áll meg a munka. A folyosón végigsétálva az üvegfalon keresztül számítógépeik felett görnyedő csapattagokat láthatunk. Noha egyes sarkokba pillantva a Caja Mágica még feltűnően üresnek hat, máris sikerült kellemes légkört kialakítaniuk: a maroknyi legénységen látszik, hogy komolyan veszik a dolgukat, és a hatalmas kihívások ellenére is boldogok és büszkék arra, hogy egy a Forma-1 számára jelentéktelen méretű nemzetet képviselhetnek.

A beszédek végeztével váratlanul lehullt a pódium mögötti sárga függöny, ezzel mintegy jelképesen lerántva a leplet a csapat bázisáról. Az üvegen át a mélybe nézve feltűnt három versenyautó, gondosan beállítva saját kis boxaikba. Az egyik karosszéria nélkül, a másik festés nélkül állt, a harmadik azonban teljes hadfelszerelésben pompázott, körülöttük még most is egy-egy szerelő tevékenykedett, még ha csak a jobb összhatás miatt állították is oda őket. A pincérek eközben borral és beazonosíthatatlan jellegű spanyol desszertekkel kínálgatták a jelenlévőket.

A várva várt pillanat
„A forma-1-es csapatok jönnek és mennek, mi viszont azok közé akarunk tartozni, akik maradnak” - fogalmazta meg egyértelmű terveit egy videóinterjúban az istálló fiatal ügyvezető-igazgatója, Saul Ruiz de Marcos. - „Marketing szempontból kell megszilárdítanunk a csapatot, ismertté kell válnunk, és arra kell ösztönöznünk az embereket, hogy a HRT rajongóivá váljanak. Az egyik célunk, hogy az a forma-1-es istálló legyünk, akit a legtöbben követnek Facebookon. Ez magas elvárás, de hiszünk benne, hogy meg tudjuk valósítani.”

A tervek tehát már minden téren megvannak, és immár úgy tűnik, a megfelelő környezet is adott ahhoz, hogy végre komolyan vehessék a Forma-1-et - és idővel majd talán a Forma-1 is őket. A pályán persze nem szabad azonnali javulást várni tőlük, s mint ezt maguk is kiemelték, idén még nem az ellenfelekre, hanem saját magukra fognak összpontosítani. Annál is inkább, mert sereghajtóként abban a kellemetlen helyzetben vannak, hogy elsősorban nem rajtuk, hanem a mezőny többi tagján és a kiesőkön múlik, hogy sikerül-e zsinórban harmadszor is a Marussia előtt végezniük a bajnokságban. Nekik persze résen kell lenniük, kihasználva minden kínálkozó lehetőséget, de jól tudják, jelenleg amiatt kell boldognak lenniük, hogy ők is egyek a mindössze 12 forma-1-es csapat közül, és noha rögös utat bejárva, de úgy tűnik, a jelenlegi gazdasági helyzetben is sikerülhet tartósan megvetni lábukat a sport kíméletlen talaján.